Gyűjtjük, kutatjuk, mondjuk!

Milyen mesékkel töltjük meg a Meseút házikóit?

• Szóljanak az alapvető emberi jogokról, gyermekjogokról, természeti jogokról.
• Rövidebb meséket válogatunk, hogy az egymásra épülő mesék és hozzájuk kapcsolódó feladatok, még befogadható hosszúságúak legyenek, és a meseút teljes ideje alatt fenn tudjuk tartani a figyelmet. A mesékhez tartozó feladatok, mélyítsék a mesében megfogalmazott kérdéseket, és a megfelelő válasz megtalálására sarkalljanak.

Ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő történeteket, mesekutatásba kezdtünk.

Szeretnénk megosztani veletek, hogy mindez, hogyan is zajlik.

A mesekutatás módszertana az irodalomkutatás, folklorisztika, kultúratudomány és pszichológia területén helyezkedik el, mivel a mesék szövegeinek, struktúrájának, motívumainak és szimbolikájának vizsgálata komplex, interdiszciplináris megközelítést igényel. A módszertani megközelítés attól függően változik, hogy milyen kérdéseket vizsgálunk – például kulturális jelentéseket, pszichológiai hatásokat vagy nyelvi struktúrákat. Az alábbiakban bemutatunk néhány főbb irányzatot és módszertant, amelyek segíthetnek a meseelemzésben.

1. Szemiotikai és strukturalista elemzés

• A strukturalista megközelítés különösen Propp és Lévi-Strauss munkásságában volt fontos. Propp például az orosz népmesék elemzésében beazonosított egy bizonyos szerkezeti sablont és meghatározott funkciókat (pl. hős elindulása, akadály leküzdése), amelyek a mesék tipikus építőkövei.
• A szemiotikai elemzés a jelképek és szimbólumok vizsgálatára összpontosít, és segít megérteni, hogyan alakítják a mese elemei a jelentést. Ez a megközelítés jól használható a mese mélyebb, szimbolikus rétegeinek vizsgálatára, ahol például az egyes karakterek (hős, gonosz, segítő) mögött rejtett pszichológiai vagy kulturális jelentés húzódhat.

2. Motívumkutatás és tematikus elemzés

• A motívumkutatás célja a mesékben gyakran ismétlődő elemek – úgynevezett motívumok – gyűjtése és elemzése. A motívumindexek, mint például Antti Aarne - Stith Thompson motívumindexe, segítséget nyújtanak abban, hogy beazonosítsuk és összehasonlítsuk az egyes motívumokat különböző kultúrák meséiben.
• A tematikus elemzés során a mese főbb témáit, üzeneteit vizsgáljuk. Ez lehet erkölcsi tanítás, pszichológiai fejlődés (pl. Jung archetípusai mentén), vagy társadalmi kérdések (például szegénység, igazságosság, hatalom).

3. Pszichológiai és pszichoanalitikus elemzés

• Bruno Bettelheim és Carl Jung munkássága nyomán alakult ki a mesék pszichoanalitikus elemzése, amely a mesékben megjelenő konfliktusokat és szereplőket az emberi lélek mélyebb rétegeihez, például az egyén pszichológiai fejlődéséhez köti. Jung szerint például a mesék archetipikus szereplői (hős, árnyék, anyafigura) a kollektív tudattalanból fakadnak, és az emberi tapasztalat alapvető aspektusait testesítik meg.
• Bettelheim hangsúlyozta, hogy a mesék a gyermekek fejlődésére pozitívan hatnak, mert segítenek feldolgozni a belső konfliktusokat. A pszichoanalitikus elemzés során a mesék különböző elemeit úgy értelmezik, mint a pszichológiai folyamatok vagy az érzelmi feszültségek kivetülését.

4. Kulturális-antropológiai és összehasonlító elemzés

• A mesék kulturális-antropológiai megközelítése azt vizsgálja, hogy egy adott mese hogyan tükrözi a mesélő kultúra értékeit, normáit és társadalmi viszonyait. Ez a megközelítés összeveti a meséket különböző kultúrákban, és azonosítja a hasonlóságokat és különbségeket, amelyek a kulturális sajátosságokat és az egyetemes emberi tapasztalatokat tükrözhetik.
• Az összehasonlító elemzés gyakran alkalmazott módszer, amely lehetővé teszi, hogy a különböző kultúrákban megtalálható hasonló meséket összevessük, és megértsük, miért jelennek meg ugyanazok a témák vagy karakterek különböző helyeken és időkben.

5. Narratív elemzés és elbeszéléstani megközelítés

• Az elbeszéléstani vagy narratív elemzés azt vizsgálja, hogyan van felépítve a mese történetvezetése, hogyan bontakoznak ki az események és a konfliktusok. Ez a módszer különösen hasznos a karakterek fejlődésének, az időbeli és térbeli viszonyoknak, illetve a mesélő pozíciójának vizsgálatában.
• A narratív struktúrákat, mint amilyenek például a hős útjának különböző állomásai, ennek a megközelítésnek a segítségével azonosíthatjuk és elemezhetjük.

6. Feminista és társadalmi nemi szerepek elemzése

• A feminista mesekutatás a nemi szerepeket és azok kulturális jelentőségét elemzi, különös tekintettel a női karakterek ábrázolására és szerepére. Például gyakran vizsgálják, hogyan jelennek meg a nők passzív szerepben vagy hogyan képviselik a sztereotipikus női tulajdonságokat.
• Emellett a mesékben fellelhető patriarchális struktúrákat, a férfi-női szerepek közötti egyenlőtlenségeket is vizsgálják, és elemzik, hogy ezek milyen hatással lehetnek a befogadókra, különösen a gyermekekre.

7. Történeti kontextus és filológiai elemzés

• A történeti megközelítés a mesék eredetét, változásait és terjedését vizsgálja időben és térben. A filológiai elemzés során az adott mese korabeli és regionális változatait összehasonlítják, hogy nyomon követhessék az eltéréseket és a helyi adaptációkat.
• Ez a megközelítés segítséget nyújt abban, hogy megértsük, hogyan alakultak ki bizonyos mesetípusok és hogyan tükrözik az adott kor társadalmi, politikai és kulturális kontextusát.

A mesekutatás módszertana tehát igen sokféle irányzatot ötvöz, és egy-egy mese elemzése gyakran többféle megközelítés együttes alkalmazásával valósul meg. A különböző szempontok együttes vizsgálatával nemcsak a mesék szerkezetét és tartalmát tudjuk feltárni, hanem azt is, hogy ezek hogyan tükrözik a társadalmi értékeket, illetve hogyan segítenek a pszichológiai fejlődésben. Az egyes módszerek kombinációja gyakran új és mélyebb megértéshez vezethet a mesék komplex világáról.

Mi elsősorban az első három pontban taglalt mesekutatási szempontot vettük figyelembe a mesék kiválasztásánál. A világ mesekincséből merítettünk, hogy a mesék szimbolikus világán keresztül tudjunk tanítani, játékosan, arról, hogy nekünk embereknek évezredek óta, mik a legfontosabb jogaink és kötelezettségeink egymással és a természettel szemben.

Bízunk abban, hogy egy jobb világot tudunk teremteni ezekkel a mesés lépésekkel.

Zámborszky Eszter

mesemondó, mesepedagógus