Mese és jogok?

2024.09.11

        Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy jönnek össze a mesék és a jogok? Népmeséink hősei azonban rengeteg ponton kapcsolódnak a jogok védelméhez, a mesei történésekben az alapvető emberi jogok sérülése újra és újra felbukkanó motívum. 

Ha gyermekjogokra gondolunk, elsőként a bántalmazásmentes környezet jut az eszünkbe. A gyermeknek joga van a "Védelemhez az erőszak minden formájától: Az államnak biztosítania kell a védelmed és azt, hogy senkinek nem szabad megütnie, vagy más módon bántania téged. A felnőtteknek óvnia kell a gyerekeket mindenféle erőszaktól, bántalmazástól vagy elhanyagolástól. A gyerekeket senki, még saját szüleik sem üthetik meg, vagy bánthatják." A mesék jól ismerik a bántalmazott, elhanyagolt, erőszaknak kitett hősöket és azokat is akik kiálnak ez ellen. 

Gyermekjogok közül az egyenlő bánásmódhoz való jog is gyakran sérül a mesékben, gondoljunk csak a édesgyermekre akit az anya tejben vajban füröszt míg a mostohagyermekét egyre szidja, vagy akár a szegény lányra akit mindenki kigúnyol. "A megkülönböztetés tilalma: ezek a jogok mindenkit ugyanúgy megilletnek, mindegy, hogy ki vagy, hol élsz, milyen nyelven beszélsz, mi a vallásod, fiú vagy lány vagy, fogyatékossággal élsz vagy sem, szegény vagy gazdag vagy; mindegy, hogy mit csinál vagy hisz a családod. Tilos a megkülönböztetés! "

Ezekhez és más releváns jogokhoz kapcsolódóan keresünk meséket, történeteket hogy segítőink legyenek a vándor meseúton.

     A mesehősők sűrű kapcsolódási pontjai, és a Meseút tanösvények jól kidolgozott struktúrája, művészi megjelenítése, kiválóan alkalmas arra, hogy a gyerekeket észrevétlenül vezessük el az olyan nehéz vagy bonyolult tudás megszerzéséhez, mint amilyen például az alapvető emberi jogok témája. E nehezen tanítható információkat hagyományos módszerekkel nehéz átadni, megérteni. A történetek, a storytelling folyamatok azonban számos oktató, szemléletformáló funkcióval bírnak, melyekkel játékos formában valósulhat meg az Úniós értékek kialakítása és megszilárdítása, akár a legkisebbek vagy a hátrányos helyzetű közösségek esetében is. Ennek oka, hogy történethallgatás különleges agyi funkciókat aktivál és sajátos kommunikációs formaként képes a nehéz vagy bonyolult tartalmak átadására. A mese nem didaktikus módon tanít, ezért társadalmi hovatartozás, nem, életkor és intellektuális szinttől függetlenül edukál és aktívan hat a 9 intelligencia területre.